 |
Üdvözlet |
|
| |
 |
ÉLETRAJZ |
|
Születési és családi adatok:
Születésem helye és időpontja: Nagyvárad 1947 március 14.
Édesanyám: Bauch Mária, született Bihar-Diószegen.
Édesapám: Dr. Kolontáry László, nőgyógyász, született Nagyváradon.
Nevelőapám: Kelemen József, született Budapesten.
Szüleim sajnos már nem élnek.
Testvérem nincs.
Féltestvéreim távol élnek.
Tanulmányaim:
1953-1960 Nagyváradi 14 sz. Általános iskola
1960-1962 Nagyvárad 2. sz. Középiskola (volt Tanítónő-képző)
1963-1965 Nagyváradi 3. sz. Középiskola (volt Orsolya zárda)
1965-1966 Kolozsvári Babes-Bólyai Tudományegyetem - Gyógyszerészet
1967-1970 Nagyváradi Egészségügyi Technikum - Gyógyszerészet
Átképzés:
1987 Cantacuzino Intézet Bukarest - Mikróbilologia Szak
2002 BM Státusz Iroda Budapest - Számítástechnika
Munkahelyek:
1966- 1967 - titkárnő – Prestarea Szövetkezet, Nagyvárad.
1970-1971- gyógyszerész asszisztens - Petrova, Máramaros megye.
1971-1972 - gyógyszerészasszisztens – Mócs, Kolozs megye.
1972-1977- bakteriológus - Élesdi Bakteriológiai laboratórium –Bihar megye.
1977-1986 – titkárnő Csatári Központi iskola, Bihar megye.
1986-1987 – vegyész – Kőrösök-vidéke Vízügyi Laboratórium, Nagyvárad.
1987-2000 - bakteriológus - Megyei Kórház, Nagyvárad.
2002-2003 – számítástechnikai operátor – RMDSZ Státusz iroda, Nagyvárad.
2003- nyugdíjazásomig – művészeti előadó – Nagyváradi Állami Filharmónia.
Társadalmi tevékenység
1964-től az Nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör tagja,
1990- től – a Nagyváradi ANNA Nőszövetség elnöke. (www.gportal.hu/annanoszovetseg)
1990-1993 - a Bihar-megyei RMDSZ Kulturális szakbizottságának elnöke,
1992- től a VARADINUM KULTURÁLIS ALAPÍTVÁNY kurátora,
2000-2003 – a BIHAR MEGYEI ÉS NAGYVÁRADI CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE (BINCISZ) alelnöke,
2003-2007 a BINCISZ ügyvezető alelnöke. (www.gportal.hu/bincisz)
2000- máig – a BINCISZ Igazgató Tanácsának tagja.
Érdeklődési köreim:
Diák korom óta foglakóztatnak a különböző művészeti ágak.
Folyamatosan fogyasztója és aktív résztvevője vagyok a kulturális jellegű alkotó-műhelyek munkáinak.
Annak idején, kisiskolásként, tagja voltam az irodalmi és a színjátszó körnek.
Tanultam balettezni és mandolinozni.
Több vers és prózamondó versenyen vettem részt és gyakran szerepeltem az iskolai díszterem színpadán.
Középiskolás koromban én voltam a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör legfiatalabb tagja.
Rendszeresen járok színházi előadásokra és szimfóniuks hangversenyekre.
Szívesen olvasok és szívesen bővítem saját könyvekkel a könyvtáramat.
Rendszeres látogatója vagyok a nagyváradi TIBOR ERNŐ GALÉRIA tárlatainak, és rendezvényeinek (www.gportal.hu/tiborernogaleria).
A VARADINUM KULTURÁLIS ALAPÍTVÁNY kurátoraként részt veszek a FESTUM VARADINUM ünnepségsorozat szervezésében.
Magánélet:
Házasságkötésem időpontja: 1971. július 24. (Férjem: Dr. Sarkady Zsolt, fogorvos)
Válásom időpontja: 1986
Volt férjem elhalálozásának időpontja 2004. augusztus 10.
Gyermekeim száma: 1 fiú, Dr.Sarkady Zsolt Csaba, jogász, 7 évig a Nagyváradi Állami Filharmónia vezérigazgatója, 2004-ben parlamenti képviselő, 2009-ben Bihar megye alprfektusa, 2010-ben a Művelődésügyi Minisztériumhoz tartozó Kulturális Igazgatóság vezetője, jeleleg a Bihar megyei Tanács Közigazgatási és Jogi osztályának igazgatója, még nőtlen.
Életem különböző állomásai képekben: >>>
| |
 |
ÉRDEKLŐDÉSI KÖREIM |
|
Diák korom óta foglakoztatnak a különböző művészeti ágak. Folyamatosan fogyasztója és aktív résztvevője vagyok a kulturális jellegű alkotó-műhelyek munkáinak.
· Kisiskolásként, tagja voltam az irodalmi és a színjátszó körnek. Tanultam balettezni és mandolinozni.
Több vers és prózamondó versenyen vettem részt és gyakran szerepeltem az iskolai díszterem színpadán.
· Középiskolás koromban én voltam a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör legfiatalabb tagja (1965).
· Rendszeresen járok színházi előadásokra és szimfonikus hangversenyekre.
Egész napos rendezvénnyel ünnepelte a nagyváradi színházépület átadásának 111. évfordulóját és önállóságát a nagyváradi Szigligeti Színház 2011 október 15-én.
Megkoszorúztuk a névadó Szigligeti Ede szülőházát valamint a színház előtt álló mellszobrát. A színház emeleti előcsarnokában bemutatták azt a krónikát, amelyet a nagyváradi színház zárkövéről és az alatta 111 évvel ezelőtt elhelyezett dokumentumokról írt Boka László, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója, Tóth Zsuzsanna restaurátor és Nagy Béla színháztörténész. Ugyanitt adta át az önálló magyar színház menedzserigazgatója, Czvikker Katalin a teátrum díjait.
Az egyik plakett büszke tulajdonosa vagyok, melyet az önálló magyar színház népszerűsítésért kaptam.
· Szívesen olvasok és szívesen bővítem saját könyvekkel a könyvtáramat.
· Rendszeres látogatója vagyok a nagyváradi TIBOR ERNŐ GALÉRIA tárlatainak, és rendezvényeinek.
· A VARADINUM KULTURÁLIS ALAPÍTVÁNY kurátoraként részt veszek a FESTUM VARADINUM ünnepségsorozat szervezésében.
"A Festum Varadinum ünnepséget mintegy 50 év szünet után támasztotta fel Nagyvárad polgársága.
Első alkalommal 1992-ben a város megalapításának 900., a városalapító Szent László szentté avatásának 800. és a város török hódoltság aloli felszabadulásának 300. évfordulója tiszteletére.
A kezdeményezők Tőkés László és Tempfli József püspökök, a helyi RMDSZ vezetői és a szerveződő civil társadalom valamint az értelmiség jeles képviselői voltak. Az azóta évente megszervezett rendezvényen több száz kiemelkedő személyiség vett részt, főleg Magyarországról, de a tengeren túlról is.
Az eddigi Festum Varadinum-ok rendezvényeinek száma meghaladja a hatszázat, ezeken összesen mintegy öszázezren vettek részt. A Festum Varadinum-ról megjelent sajtóvisszhang több kötetes könyvet is betöltene.
Szakmai szempontból – tudomásunk szerint – hasonló szintű és nagyságú rendezvény nincs más erdélyi, partiumi vagy bánsági városban.
A hagyományok őrzésében, a kulturális értékek fejlesztésében az eddigi rendezvények sok magyarországi város napjain is túltesznek.".
(Dr. Fleisz János, történész professzor méltatása)
| |
 |
Közéleti tevékenységem |
|
19990 elején lettem RMDSZ tag. A magánéletem romokban hevert, a fiam egyetemre készült, később sikeres felvételit nyert a Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam és Jogtudomány karára. Rettegtem a magánytól és a közéletben kerestem elfoglaltságot.
Nagyszerű dolog, a nagyváradi magyar közösségért munkálkodni. Még ez évben megalakult a Nagyváradi Magyar Nőszövetség, melyet 1995-ben önálló jogi személyiségként jegyeztünk be a Nagyváradi Bíróságon és felvettük az "ANNA" nevet, annak emlékezetére, hogy a Nagyváradon tanároskodó költőt, Juhász Gyulát egy helybeli szinésznőcske, Sárváry Anna iránt érzet plátói szereleme ihlette a csodálatos Anna versek megírására.
| |
 |
MUNKAHELY |
|
Nagyváradi Állami Filharmóia

Nagyvárad, Moscovei (Szilágyi Dezső) u. 5 sz.
Táblaavató >>
Itt a zene új otthonra lel
Jó munkához idő kell – vallhatták a Nagyváradi Filharmónia új koncerttermének építői, hiszen a nemzetközi mércével mérve is korszerű székhely kialakítása közel egy évtizedig tartott. Most viszont kettős az öröm, hiszen a remek akusztikájú Bartók– Enescu terem mellett a váradiak egy vadonatúj Bösendorfer koncertzongorával is büszkélkedhetnek a zenei évad nyitányán. Tóth Gábor és Tóth Hajnal írása.
Az első filharmóniai hangversenyt Nagyváradon 1888. január 5-én tartották. Hajdanán is sok jeles muzsikus játszott Váradon. Sándor Dénes művészeti titkár elmondása szerint az elmúlt másfél száz évben megfordult itt az új terem névadói – Bartók és Enescu – mellett Erkel Ferenc, Pablo Sarasate, Henryk Wieniawski, Joachim József, a későbbiekben Eugene Ysaye, Dohnányi Ernő, Pablo Casals, Fritz Kreisler, Hubay Jenő, Eugen D’Albert is. A filharmónia új otthonául szolgáló épületet, a Szent László Katolikus Kört 1913-ban építtette a katolikus egyház. Eredetileg is koncertteremnek szánták, s a két világháború között is tartottak itt hangversenyeket. A második világháború után mozivá alakították, Arta filmszínházként a nyolcvanas évek végéig működött, egy ideig diszkóként is funkcionált, majd 1990-től az épületegyüttest újból kulturális intézmények használhatták: a színház, a filharmónia és a művészeti iskola. Csakhogy az épület évről évre rosszabb, mondhatni romos állapotba került, miközben a színháztermen a két színtársulat osztozni volt kénytelen a muzsikusokkal.
– A pénz kevés volt, lassan, nehézkesen ment a felújítás. Tavaly tavasszal energikus, fiatal igazgató került ide, ekkortól felgyorsult a munka. Sikerült felújítani a lerobbant állapotban lévő nézőteret, a lépcsőházakat márványlapokkal lerakni, az újjávarázsolt bejáratot gránitkövezéssel ellátni. Csillárokat, székeket, egyéb bútorokat szereztünk be, leparkettáztattuk a színpadot. Mindez olyan atmoszférát teremt, amit csak jó zenei produkciók koronázhatnak meg. Óriási lett ezzel a nyereségünk: megszűnt a kiszolgáltatottságunk... – összegez Sándor Dénes.
Esztendők és milliárdok
Az említett fiatal igazgatót, dr. Sarkady Zsoltot arról faggattuk: miként tudta ilyen rövid idő alatt befejezni az évek óta elhúzódó felújítást:
– Már a nyolcvanas évek végén elkészült a renoválási terv, de 13 évig tartott a kivitelezés. Ez egyrészt azért alakult így, mert nem volt elegendő pénz, megesett, hogy két évre is leállt a munka. Az épület 1995-ig a művelődési minisztériumhoz tartozott, majd a megyei önkormányzathoz került. A felújításra 15 milliárd lejt kaptunk a Megyei Tanácstól. Amikor egy éve kineveztek a filharmónia igazgatójává, Kiss Sándornak, a Megyei Tanács alelnökének eltökélt szándéka volt, hogy mielőbb befejezzük a renoválást. Megbíztak azzal, hogy mérjem fel, mi készült el mostanáig, mire van még szükség, s annak mennyi a költségigénye. A munka menetét akadályozta egy rosszul megkötött szerződés, melyben nem határozták meg a munkálatok értékének pontos összegét. A szerződés azt a határidőt sem tartalmazta, amikorra el kell készülni a beruházással. A Megyei Tanács műszaki osztályától kértem segítséget. Elkészült egyfajta ütemterv: hónapokra lebontva próbáltuk kötelezni a céget bizonyos teendők elvégzésére. Ha nem is tökéletesen, de sikerült ezt betartani. Egyebek között saját fűtési rendszert építettünk. Újabb cégeket vontunk be a folyamatba, így sorra meglett minden: az új székek, a függönyök, a kapubejárat. Augusztusban bukaresti szakértők akusztikai mérést végeztek. Az eredmény: az akusztika jó; csupán kisebb pannók elhelyezését kérték. Jelenleg 1,1-1,2 a mért rezgés frekvenciája, s az 1,5-öt kellene elérni. A terem hangfelvételek készítésére is alkalmas.
Az új terem nagy előnye, hogy független próbabeosztást és szervezést tesz lehetővé, sokkal jobb a hangzása is, mint a színházteremé, ugyanis a zsinórpadlás a zenekari hangzás majdnem felét elnyelte. Figyelemre méltó az is, hogy a szomszédos, koncertéletben nem szűkölködő városok, Kolozsvár vagy Temesvár filharmóniai társaságai más intézményeknek vannak kiszolgáltatva vagy alárendelve, gondoljunk csak arra, hogy tavaly Andrei Marga BBTE-rektor szó szerint az utcára tette a kolozsvári zenekart.
Két nyelv, két név
A filharmónia anyagi forrásairól a megyei önkormányzat gondoskodik. Az intézmény saját bevétele csekély: 200 millió lej volt a tavaly, miközben a működtetési költségei elérik a 18 milliárdot. A filharmóniához nem csupán szimfonikus zenekar tartozik, hanem kórus, népi zenekar, román és magyar néptánccsoport is. Utóbbi nyolc párból áll, önálló, egész estét betöltő műsorukat novemberben adják elő a színházban, bérletes produkcióként. A só útja című táncjáték a sóbányák vidékeinek jellegzetes táncait eleveníti fel.
Visszatérve a megújult hangversenyteremhez: az eredeti terv szerint csupán az Enescu nevet kapta volna. Sarkady igazgató kérvényezte, hogy kitehessék a kétnyelvű felirattal ellátott táblát. A kétnyelvű felirat jóváhagyásakor egy román városatya, Constantin Mălinaş, a megyei könyvtár vezetője javasolta: Bartók Béla nevét is vegye fel a koncertterem. Mindez ellenérzéseket váltott ki a román sajtó egy részéből. Az egyik napilap politikai szempontok alapján firtatta: vajon miért nevezték el a termet Bartókról. – Talán nem tudták, hogy a nagy komponista egy ideig Váradon élt – jegyzi meg Sarkady Zsolt. Bartók ugyanis gyermekkorában néhány hónapig a városban tanult, Enescu pedig itt mutatta be 1927 januárjában III. hegedű-zongora szonátáját. A két zeneszerzőnek emléktáblákat állítottak az előcsarnokban, a nyitókoncert alkalmával avatták fel őket, Kristófiné Hoványi Judit munkái.
Kedvezményes Bösendorfer
A másik, már említett jelentős momentum, hogy vásároltak egy vadonatúj bécsi Bösendorfer koncertzongorát. Nem kellett teljes árat fizetniük érte. 2,5 milliárd lejbe került, de valódi értéke meghaladja a 4 milliárdot. Ugyanis a váradiak előnyös szponzori szerződést kötöttek a gyártó céggel, s így 37 százalékos kedvezményben részesültek. Cserébe népszerűsítik a Bösendorfert, a világ egyik legrégebbi folyamatosan működő zongoraműhelyét.
– Ha nem vettünk volna zongorát, idén befejeződött volna az udvar rendbetétele. Ám a zongora „némileg” fontosabb volt – mondja az igazgató. A vadonatúj Bösendorfer Imperial típusú koncertzongora nyolcoktávos regiszterrel rendelkezik, kitűnő mind hangzásban, mind billentéstechnikában. Egyébként a Bösendorfer céget úgy ismerik, mint a világ „leglassúbb zongorakészítőjét”, e mögött a kézi hangszerkészítés gondossága és az anyag alapos megmunkálása áll. Egy-egy ilyen zongorának a kivitelezése 14 hónapot is igénybe vehet, bécsi mivoltát és közel 190 éves történetét tekintve nem véletlenül lett az európai kultúra és zene szimbóluma. Placido Domingo a következőt állította a hangszer kapcsán: „Egyes zongoristák néha úgy szeretnének megszólalni, mint az énekesek, én viszont úgy szeretnék megszólalni, mint egy Bösendorfer.” Az első koncertig gondosan be kellett gyakorolni az új hangszert, zongoristanövendékek napokig skáláztak rajta. Ezt követően a Váradon jó ismerősnek számító portugál művész, Adriano Jordao szeptember 26-i színvonalas estje avatta fel méltóképpen az új hangszert, a koncertterem ékességét.
Terveikről szólva, Sándor Dénes művészeti titkár elmondta: szeretnék újraindítani a kamarazene-életet Váradon, és úgynevezett leckekoncerteket szándékoznak szervezni. Ez utóbbiakra Lászlóffy Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem tanára konkrét tervekkel jelentkezett. Két korosztályra gondoltak: az V–VIII. és a IX–XII. osztályosoknak adnának négy-négy hangversenyt. Jó teremhez jó zenét jelszóval ebben az évadban még vonzóbbá kívánják tenni a koncerteket. Régi, jól ismert művekkel készülnek: Beethoven-zongoraversenyekkel, a Muszorgszkij–Ravel-művel, Egy kiállítás képei-vel, Csajkovszkij- és Dvorák-szimfóniákkal. Ami az évfordulókat illeti, megemlékeznek Berliozról, Hugo Wolfról, decemberben Schubertről. Zenei különlegességekkel is megajándékozzák a közönséget: Respighi-, Ravel-darabokkal, Sztravinszkij Tűzmadár szvitjével, Prokofjev-zongoraversennyel. Tervezik Bach Karácsonyi oratóriumának bemutatóját is. A vendégművészek között szerepel majd Magyarországról Ránki Dezső, Jandó Jenő és Bogányi Gergely, a két állandó karmester: Romeo Rîmbu és Acél Ervin mellett pedig Emil Simon, Petre Sbârcea, Florentin Mihăiescu, a hazai szólisták közül Dana Borşan és Florin Croitoru.
A nyitóhangversenyen zsúfolásig megtelt koncertteremben a két névadó műve: Enescu I. Román rapszódiája és Bartók Concertója, valamint Orff Carmina buranája csendült fel Acél Ervin vezényletével. Az I. Román rapszódia Enescu fiatalkori műve, amelyben a szerző még a folklór egyszerű idézésére apellál, s azt zenekari virtuozitással forrasztja szerves egésszé, emeli szimfonikus magasságba. Bartók Concertója ezzel ellentétben kései, rendkívül érett mű, 1943 őszén keletkezett Amerikában. Zaklatottsága és sötétebb árnyalatai egyaránt sugallják a hazájától távol és betegen élő szerző lelkiállapotát, bár ezt a kilátástalanságot olykor meglepően sugárzó optimizmus vagy harci kedv váltja fel.
www.riport.ro
ACÉL ERVIN KARMESTARI SZOBA A NAGYVÁRADI FILHARMÓNIÁBAN
2008 január 31.-én veszi át Acél Ervin családja, a NAGYVÁRAD DÍSZPOLGÁRA címet, melyet a nagyváradi tanács ítélt oda postmortem a hajdani kiváló karmesternek.
Ezen a napon a Nagyváradi Állami Filharmónia róla nevezte el a z ENESCU-BARTÓK HANGVERSENYTEREM karmesteri szobáját.
| |
|
|
 |
HÍREK-CIKKEK |
|
A CIVIL TÁRSADAOLOM NAPJA 2005.
2005.05.16. 10:48
Szerdán immár ötödik alkalommal tartották meg Nagyváradon a Civil Társadalom Napját. Ezúttal is az Ady Endre Középiskola könyvtárterme adott otthont e rangos rendezvénynek.
Gyermekcipõben járnak
Eredményesnek bizonyult a Civil társadalom napja címû tegnapi Varadinum-rendezvény az Ady Endre Gimnáziumban. A meghívott elõadók zöme ugyanis nem csupán a megvalósításokról számolt be, hanem a továbblépésre ösztönzõ, fejlõdésre késztetõ hiányosságokra is rávilágított.
Csak széles társadalmi összefog ással menthetõ meg a romániai magyarság - mutatott rá az immár 17 tagszervezetet számláló Bihar Megyei és Nagyváradi Magyar Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke, Fleisz János történész, aki bevezetõjében a 2003. évi összejövetelt nevezte eddigi legjelentõsebb rendezvényüknek, hisz akkor a Kárpát-medence összes magyar civil szervezetét látták vendégül Nagyváradon.
A közel harmincfõs hallgatóságot Tóth Márta, a vendéglátó tanintézet igazgatója is köszöntötte, kijelentve: hagyományaink megõrzése végett páratlanul fontos, hogy a civil szervezetek a kultúra ápolását is feladatuknak tekintsék. Egyéb teendõi miatt azonban az iskola vezetõje nem tudott részt venni a délelõtti tanácskozáson.
Hasonló okok miatt Biró Rozália alpolgármesternek is távoznia kellett a helyszínrõl. Néhány perces felszólalásában viszont tõle szokatlan hangnemben fogalmazta meg gondolatait. Kijelentette: a civil szervezetek kulturális kezdeményezéseiknek felkarolását illetõen egyelõre gyerekcipõben jár az önkormányzat. Az elöljáró szerint már az is elõrelépésnek minõsíthetõ, hogy felismerték, támogatásukra szorul a kulturális szféra, e felismerésnek pedig meglett az eredménye. Mint mondta, idén 15 milliárd lejt költhet a helyi tanácsaz iskolaépületek karbantartására, ugyanannyit felújításra, és 3 milliárddal finanszírozhatja a civil szervezetek tevékenységét. Biró rámutatott: siker koronázta a megyei önkormányzattal való együttmûködésüket is, hisz amûemlékek hatékonyabb védelmére közös erõvel alapítványthoztak létre. Megjegyezte, elõrelépésnek számít továbbá az is, hogy az elõzõ évek gyakorlatától eltérve - amikor nem állt rendelkez ésükre külön pénzalap - idén12 milliárd lejt fordíthatnak a váradi vár rendbetételére, ráadásul a már régóta tervezett nyári színház építését is megkezdhetik."Vannak tehát megvalósításaink, ám ezek nem elegendõk. . fogalmazott, majd Romániának azEU-hoz történõ csatlakozásával kapcsolatos félelmeinek hangot adva aláhúzta: gyenge hajtások még a civil szervezetek, ezért ahhoz, hogy az integráció hullámcsapásai közepette legyen mibe kapaszkodjanak, karót fognak mellettük belehelyezni a talajba.
Vitaindítójában Pomogáts Béla arra világított rá, mekkora ellentmondásban áll egymással napjainkban a gazdasági, a politikai és a kulturális élet. Az irodalomtört énész úgy vélte, Európa keleti oldalán az elõbbi kettõ mindig elnyomta az utóbbit, a civil szervezetek pedig nem eléggé következetesek ahhoz, hogy felvegyék a harcot a hatalmon lévõkkel. Pomogáts álláspontja szerint az EU lehetõséget és teret ad a kedvezõ változásoknak. Ennek jele volt például A Nagy Könyvakció, amely egyértelmûen a magyarolvasók érettségérõl tanúskodott. "Vannak természetesen retrográd fejlemények is, ilyen lenne az írószövetség tönkretétele. ." mutatott rá a budapesti értelmiségi.
Fodor János vikárius elõadását megelõzõen Fleisz elárulta, hogy a Festum Varadinum kuratóriumának ülésén díjra javasolta az anyaországi irodalmárt.
Gurzó K. Enikõ
A kultúra és a civil szervezetek kapcsolatát elemzô rendezvény résztvevôit házigazdaként Tóth Márta, az Ady Endre Középiskola igazgatója köszöntötte. Nagy-Keszy-Harmath András és |ip\er Edina szavalatait követôen dr. Fleisz János, a BINCISZ elnöke tartotta meg elnöki köszöntôjét. Felidézte a BINCISZ eddigi tevékenységét, majd elmondta: a Civil Társadalom Napjának megünneplése saját kezdeményezés. Az elôadók sorában elsôként Biró Rozália alpolgármester a kultúra és az önkormányzat kapcsolatát taglalta. Elismerte: még gyerekcipôben jár az önkormányzat, illetve a kultúra és a civil szervezetek közötti kapcsolat. De ennek felismerésén már túljutottak, és elindult egy folyamat a civil szervezetek támogatására. A kultúra és egyház kapcsolatáról Mons. Fodor József vikárius tartott ismertetôt, sok szemléletes váradi példával fûszerezve elôadását. A civil szervezetek szerepe Dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész elôadása elején azt taglalta, hogy a civil társadalomnak jelen kell lennie a hármas alrendszerben: a közéletben, a gazdaságban és a kultúrában is. A tekintély, a hitelesség és az identitás közötti kapcsolatot fejtegette a tôle megszokott szellemes és közérthetô stílusban a továbbiakban. Ami az Európai integrációt illeti: Pomogáts Béla szerint az egy komoly esélyt jelenthet a kultúra és a civil szféra megerôsödésére, illetve arra, hogy a három alrendszer között egyensúly alakuljon ki. A délelôtt folyamán többen szót kaptak még: Romhányi András, a Magyar Kollégium elnöke a civil szervezetek jelenérôl és jövôjérôl, Porkoláb Lajos (Berettyóújfalu) a kulturális intézmények és a civil szervezetek együttmûködésérôl, Dáné Tibor Kálmán (Kolozsvár) a kulturális érdekvédelemrôl és a kulturális autonómiáról, Bodó Barna (Kolozsvár) az erdélyi civil szféra közmûvelôdési és közösségi jellegérôl tartott elôadást.

| |
|
|
 |
Naptár/Ajánló |
|
2025. Április
H | K | S | C | P | S | V | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 |
|
| | |
 |
HíRLEVÉL |
|
| |
 |
G-Mail belépés |
|
| |
 |
Dr. Sarkady Zsolt, a fiam |
|


Dr. Sarkady Zsolt szenátorjelölt, a Filharmónia igazgatójaként elsősorban a kulturális intézmények támogatási és menedzsment rendszerét szeretné megreformálni. Folytatni szeretné a kisebbségi törvény vitáját, amelyet ki szeretne bővíten a kulturális autonómia fogalmával. Szem előtt tartaná a román kultúra külföldi népszerűsítését. A vidéki kultúrházak felújítására egy országos programot szeretne indítani, de foglalkozna a fiataloknak szánt kedvezményekkel is. Tovább
Forrás: www.erdon.ro
KÉPEK

Videó: http://nava.hu/id/800106/
erdon | 07.01.2010 11:05
Nagyvárad - Az RMDSZ Sarkady Zsoltot, a Nagyváradi Állami Filharmónia volt igazgatóját jelöli Bihar megyében alprefektusi tisztségre. Hogy valóban ő lesz-e az alprefektus, az az RMDSZ és a PD-L közötti politikai egyezekedés kimenetelétől függ.
|
|
|