Fecebook oldalam

HÍRLEVÉL megnyitása >>>

Varadinum Kulturális Alapítvány

FESTUM VARADINUM

Sarkadyné Kelemen Marika blogja >>>

Születési és családi adatok:

Születésem helye és időpontja: Nagyvárad 1947 március 14.

Édesanyám: Bauch Mária, született Bihar-Diószegen.

Édesapám: Dr. Kolontáry László, nőgyógyász, született Nagyváradon.

Nevelőapám: Kelemen József, született Budapesten.

Szüleim sajnos már nem élnek.

Testvérem nincs.

Féltestvéreim távol élnek.

Tanulmányaim:

1953-1960 Nagyváradi 14 sz. Általános iskola

1960-1962 Nagyvárad 2. sz. Középiskola (volt Tanítónő-képző)

1963-1965 Nagyváradi 3. sz. Középiskola (volt Orsolya zárda)

1965-1966 Kolozsvári Babes-Bólyai Tudományegyetem - Gyógyszerészet

1967-1970 Nagyváradi Egészségügyi Technikum - Gyógyszerészet

Átképzés:

1987 Cantacuzino Intézet Bukarest - Mikróbilologia Szak

2002 BM Státusz Iroda Budapest  - Számítástechnika 

Munkahelyek:

1966- 1967 - titkárnő – Prestarea Szövetkezet, Nagyvárad.

1970-1971- gyógyszerész asszisztens - Petrova, Máramaros megye.

1971-1972 - gyógyszerészasszisztens – Mócs, Kolozs megye.

1972-1977- bakteriológus - Élesdi Bakteriológiai laboratórium –Bihar megye.

1977-1986 – titkárnő Csatári Központi iskola, Bihar megye.

1986-1987 – vegyész – Kőrösök-vidéke Vízügyi Laboratórium, Nagyvárad.

1987-2000 - bakteriológus - Megyei Kórház, Nagyvárad.

2002-2003 – számítástechnikai operátor – RMDSZ Státusz iroda, Nagyvárad.

2003- nyugdíjazásomig – művészeti előadó – Nagyváradi Állami Filharmónia.

Társadalmi tevékenység

1964-től az Nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör tagja,

1990- től – a Nagyváradi ANNA Nőszövetség elnöke. (www.gportal.hu/annanoszovetseg)

1990-1993 - a Bihar-megyei RMDSZ Kulturális szakbizottságának elnöke,

1992- től a VARADINUM KULTURÁLIS ALAPÍTVÁNY kurátora,

2000-2003 – a BIHAR MEGYEI ÉS NAGYVÁRADI CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE (BINCISZ)  alelnöke,

2003-2007 a BINCISZ ügyvezető alelnöke. (www.gportal.hu/bincisz)

2000- máig – a BINCISZ Igazgató Tanácsának tagja.

Érdeklődési köreim:

Diák korom óta foglakóztatnak a különböző művészeti ágak.

Folyamatosan fogyasztója és aktív résztvevője vagyok a kulturális jellegű alkotó-műhelyek munkáinak.

Annak idején, kisiskolásként, tagja voltam az irodalmi és a színjátszó körnek.

Tanultam balettezni és mandolinozni.

Több vers és prózamondó versenyen vettem részt és gyakran szerepeltem az iskolai díszterem színpadán.

Középiskolás koromban én voltam a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör legfiatalabb tagja.

Rendszeresen járok színházi előadásokra és szimfóniuks hangversenyekre.

Szívesen olvasok és szívesen bővítem saját könyvekkel a könyvtáramat.

Rendszeres látogatója vagyok a nagyváradi TIBOR ERNŐ GALÉRIA tárlatainak, és rendezvényeinek (www.gportal.hu/tiborernogaleria). 

A VARADINUM KULTURÁLIS ALAPÍTVÁNY kurátoraként részt veszek a FESTUM VARADINUM ünnepségsorozat szervezésében.

Magánélet:

Házasságkötésem időpontja: 1971. július 24. (Férjem: Dr. Sarkady Zsolt, fogorvos)

Válásom időpontja: 1986

Volt férjem elhalálozásának időpontja 2004. augusztus 10.

Gyermekeim száma: 1 fiú, Dr.Sarkady Zsolt Csaba, jogász,  7 évig a Nagyváradi Állami Filharmónia vezérigazgatója, 2004-ben parlamenti képviselő, 2009-ben Bihar megye alprfektusa, 2010-ben a Művelődésügyi Minisztériumhoz tartozó Kulturális Igazgatóság vezetője, jeleleg a Bihar megyei Tanács Közigazgatási és Jogi osztályának igazgatója, még nőtlen.

Életem különböző állomásai képekben:   >>>

Diák korom óta foglakoztatnak a különböző művészeti ágak. Folyamatosan fogyasztója és aktív résztvevője vagyok a kulturális jellegű alkotó-műhelyek munkáinak.

·          Kisiskolásként, tagja voltam az irodalmi és a színjátszó körnek. Tanultam balettezni és mandolinozni.

Több vers és prózamondó versenyen vettem részt és gyakran szerepeltem az iskolai díszterem színpadán.

·          Középiskolás koromban én voltam a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör legfiatalabb tagja (1965).

·          Rendszeresen járok színházi előadásokra és szimfonikus hangversenyekre.

        Egész napos rendezvénnyel ünnepelte a nagyváradi színházépület átadásának 111. évfordulóját és önállóságát a nagyváradi Szigligeti Színház 2011 október 15-én. 
Megkoszorúztuk a névadó Szigligeti Ede szülőházát valamint a színház előtt álló mellszobrát. A színház emeleti előcsarnokában bemutatták azt a krónikát, amelyet a nagyváradi színház zárkövéről és az alatta 111 évvel ezelőtt elhelyezett dokumentumokról írt Boka László, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója, Tóth Zsuzsanna restaurátor és Nagy Béla színháztörténész. Ugyanitt adta át az önálló magyar színház menedzserigazgatója, Czvikker Katalin a teátrum díjait. 

        Az egyik plakett büszke tulajdonosa vagyok, melyet az önálló magyar színház népszerűsítésért kaptam.  

·          Szívesen olvasok és szívesen bővítem saját könyvekkel a könyvtáramat.

·          Rendszeres látogatója vagyok a nagyváradi TIBOR ERNŐ GALÉRIA tárlatainak, és rendezvényeinek.

·          A VARADINUM KULTURÁLIS ALAPÍTVÁNY kurátoraként részt veszek a FESTUM VARADINUM ünnepségsorozat szervezésében.

"A Festum Varadinum ünnepséget mintegy 50 év szünet után támasztotta fel Nagyvárad polgársága.

Első alkalommal 1992-ben a város megalapításának 900., a városalapító Szent László szentté avatásának 800. és a város török hódoltság aloli felszabadulásának 300. évfordulója tiszteletére.

A kezdeményezők Tőkés László és Tempfli József püspökök, a helyi RMDSZ vezetői és a szerveződő civil társadalom valamint az értelmiség jeles képviselői voltak. Az azóta évente megszervezett rendezvényen több száz kiemelkedő személyiség vett részt, főleg Magyarországról, de a tengeren túlról is.

Az eddigi Festum Varadinum-ok rendezvényeinek száma meghaladja a hatszázat, ezeken összesen mintegy öszázezren vettek részt. A Festum Varadinum-ról megjelent sajtóvisszhang több kötetes könyvet is betöltene.

Szakmai szempontból – tudomásunk szerint – hasonló szintű és nagyságú rendezvény nincs más erdélyi, partiumi vagy bánsági városban.

A hagyományok őrzésében, a kulturális értékek fejlesztésében az eddigi rendezvények sok magyarországi város napjain is túltesznek.".

(Dr. Fleisz János, történész professzor méltatása)

19990 elején lettem RMDSZ tag. A magánéletem romokban hevert, a fiam egyetemre készült, később sikeres felvételit nyert a Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam és Jogtudomány karára. Rettegtem a magánytól és a közéletben kerestem elfoglaltságot.

Nagyszerű dolog, a nagyváradi magyar közösségért munkálkodni. Még ez évben megalakult a Nagyváradi Magyar Nőszövetség, melyet 1995-ben önálló jogi személyiségként jegyeztünk be a Nagyváradi Bíróságon és felvettük az "ANNA" nevet, annak emlékezetére, hogy a Nagyváradon tanároskodó költőt, Juhász Gyulát egy helybeli szinésznőcske, Sárváry Anna iránt érzet plátói szereleme ihlette a csodálatos Anna versek megírására.

Nagyváradi Állami Filharmóia

Nagyvárad, Moscovei (Szilágyi Dezső) u. 5 sz.

 Táblaavató >>

 Itt a zene új otthonra lel

Jó munkához idő kell – vallhatták a Nagyváradi Filharmónia új koncerttermének építői, hiszen a nemzetközi mércével mérve is korszerű székhely kialakítása közel egy évtizedig tartott. Most viszont kettős az öröm, hiszen a remek akusztikájú Bartók– Enescu terem mellett a váradiak egy vadonatúj Bösendorfer koncertzongorával is büszkélkedhetnek a zenei évad nyitányán. Tóth Gábor és Tóth Hajnal írása.

Az első filharmóniai hangversenyt Nagyváradon 1888. január 5-én tartották. Hajdanán is sok jeles muzsikus játszott Váradon. Sándor Dénes művészeti titkár elmondása szerint az elmúlt másfél száz évben megfordult itt az új terem névadói – Bartók és Enescu – mellett Erkel Ferenc, Pablo Sarasate, Henryk Wieniawski, Joachim József, a későbbiekben Eugene Ysaye, Dohnányi Ernő, Pablo Casals, Fritz Kreisler, Hubay Jenő, Eugen D’Albert is. A filharmónia új otthonául szolgáló épületet, a Szent László Katolikus Kört 1913-ban építtette a katolikus egyház. Eredetileg is koncertteremnek szánták, s a két világháború között is tartottak itt hangversenyeket. A második világháború után mozivá alakították, Arta filmszínházként a nyolcvanas évek végéig működött, egy ideig diszkóként is funkcionált, majd 1990-től az épületegyüttest újból kulturális intézmények használhatták: a színház, a filharmónia és a művészeti iskola. Csakhogy az épület évről évre rosszabb, mondhatni romos állapotba került, miközben a színháztermen a két színtársulat osztozni volt kénytelen a muzsikusokkal.
– A pénz kevés volt, lassan, nehézkesen ment a felújítás. Tavaly tavasszal energikus, fiatal igazgató került ide, ekkortól felgyorsult a munka. Sikerült felújítani a lerobbant állapotban lévő nézőteret, a lépcsőházakat márványlapokkal lerakni, az újjávarázsolt bejáratot gránitkövezéssel ellátni. Csillárokat, székeket, egyéb bútorokat szereztünk be, leparkettáztattuk a színpadot. Mindez olyan atmoszférát teremt, amit csak jó zenei produkciók koronázhatnak meg. Óriási lett ezzel a nyereségünk: megszűnt a kiszolgáltatottságunk... – összegez Sándor Dénes.

Esztendők és milliárdok

Az említett fiatal igazgatót, dr. Sarkady Zsoltot arról faggattuk: miként tudta ilyen rövid idő alatt befejezni az évek óta elhúzódó felújítást:
– Már a nyolcvanas évek végén elkészült a renoválási terv, de 13 évig tartott a kivitelezés. Ez egyrészt azért alakult így, mert nem volt elegendő pénz, megesett, hogy két évre is leállt a munka. Az épület 1995-ig a művelődési minisztériumhoz tartozott, majd a megyei önkormányzathoz került. A felújításra 15 milliárd lejt kaptunk a Megyei Tanácstól. Amikor egy éve kineveztek a filharmónia igazgatójává, Kiss Sándornak, a Megyei Tanács alelnökének eltökélt szándéka volt, hogy mielőbb befejezzük a renoválást. Megbíztak azzal, hogy mérjem fel, mi készült el mostanáig, mire van még szükség, s annak mennyi a költségigénye. A munka menetét akadályozta egy rosszul megkötött szerződés, melyben nem határozták meg a munkálatok értékének pontos összegét. A szerződés azt a határidőt sem tartalmazta, amikorra el kell készülni a beruházással. A Megyei Tanács műszaki osztályától kértem segítséget. Elkészült egyfajta ütemterv: hónapokra lebontva próbáltuk kötelezni a céget bizonyos teendők elvégzésére. Ha nem is tökéletesen, de sikerült ezt betartani. Egyebek között saját fűtési rendszert építettünk. Újabb cégeket vontunk be a folyamatba, így sorra meglett minden: az új székek, a függönyök, a kapubejárat. Augusztusban bukaresti szakértők akusztikai mérést végeztek. Az eredmény: az akusztika jó; csupán kisebb pannók elhelyezését kérték. Jelenleg 1,1-1,2 a mért rezgés frekvenciája, s az 1,5-öt kellene elérni. A terem hangfelvételek készítésére is alkalmas.
Az új terem nagy előnye, hogy független próbabeosztást és szervezést tesz lehetővé, sokkal jobb a hangzása is, mint a színházteremé, ugyanis a zsinórpadlás a zenekari hangzás majdnem felét elnyelte. Figyelemre méltó az is, hogy a szomszédos, koncertéletben nem szűkölködő városok, Kolozsvár vagy Temesvár filharmóniai társaságai más intézményeknek vannak kiszolgáltatva vagy alárendelve, gondoljunk csak arra, hogy tavaly Andrei Marga BBTE-rektor szó szerint az utcára tette a kolozsvári zenekart.

Két nyelv, két név

A filharmónia anyagi forrásairól a megyei önkormányzat gondoskodik. Az intézmény saját bevétele csekély: 200 millió lej volt a tavaly, miközben a működtetési költségei elérik a 18 milliárdot. A filharmóniához nem csupán szimfonikus zenekar tartozik, hanem kórus, népi zenekar, román és magyar néptánccsoport is. Utóbbi nyolc párból áll, önálló, egész estét betöltő műsorukat novemberben adják elő a színházban, bérletes produkcióként. A só útja című táncjáték a sóbányák vidékeinek jellegzetes táncait eleveníti fel.
Visszatérve a megújult hangversenyteremhez: az eredeti terv szerint csupán az Enescu nevet kapta volna. Sarkady igazgató kérvényezte, hogy kitehessék a kétnyelvű felirattal ellátott táblát. A kétnyelvű felirat jóváhagyásakor egy román városatya, Constantin Mălinaş, a megyei könyvtár vezetője javasolta: Bartók Béla nevét is vegye fel a koncertterem. Mindez ellenérzéseket váltott ki a román sajtó egy részéből. Az egyik napilap politikai szempontok alapján firtatta: vajon miért nevezték el a termet Bartókról. – Talán nem tudták, hogy a nagy komponista egy ideig Váradon élt – jegyzi meg Sarkady Zsolt. Bartók ugyanis gyermekkorában néhány hónapig a városban tanult, Enescu pedig itt mutatta be 1927 januárjában III. hegedű-zongora szonátáját. A két zeneszerzőnek emléktáblákat állítottak az előcsarnokban, a nyitókoncert alkalmával avatták fel őket, Kristófiné Hoványi Judit munkái.

Kedvezményes Bösendorfer

A másik, már említett jelentős momentum, hogy vásároltak egy vadonatúj bécsi Bösendorfer koncertzongorát. Nem kellett teljes árat fizetniük érte. 2,5 milliárd lejbe került, de valódi értéke meghaladja a 4 milliárdot. Ugyanis a váradiak előnyös szponzori szerződést kötöttek a gyártó céggel, s így 37 százalékos kedvezményben részesültek. Cserébe népszerűsítik a Bösendorfert, a világ egyik legrégebbi folyamatosan működő zongoraműhelyét.
– Ha nem vettünk volna zongorát, idén befejeződött volna az udvar rendbetétele. Ám a zongora „némileg” fontosabb volt – mondja az igazgató. A vadonatúj Bösendorfer Imperial típusú koncertzongora nyolcoktávos regiszterrel rendelkezik, kitűnő mind hangzásban, mind billentéstechnikában. Egyébként a Bösendorfer céget úgy ismerik, mint a világ „leglassúbb zongorakészítőjét”, e mögött a kézi hangszerkészítés gondossága és az anyag alapos megmunkálása áll. Egy-egy ilyen zongorának a kivitelezése 14 hónapot is igénybe vehet, bécsi mivoltát és közel 190 éves történetét tekintve nem véletlenül lett az európai kultúra és zene szimbóluma. Placido Domingo a következőt állította a hangszer kapcsán: „Egyes zongoristák néha úgy szeretnének megszólalni, mint az énekesek, én viszont úgy szeretnék megszólalni, mint egy Bösendorfer.” Az első koncertig gondosan be kellett gyakorolni az új hangszert, zongoristanövendékek napokig skáláztak rajta. Ezt követően a Váradon jó ismerősnek számító portugál művész, Adriano Jordao szeptember 26-i színvonalas estje avatta fel méltóképpen az új hangszert, a koncertterem ékességét.
Terveikről szólva, Sándor Dénes művészeti titkár elmondta: szeretnék újraindítani a kamarazene-életet Váradon, és úgynevezett leckekoncerteket szándékoznak szervezni. Ez utóbbiakra Lászlóffy Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem tanára konkrét tervekkel jelentkezett. Két korosztályra gondoltak: az V–VIII. és a IX–XII. osztályosoknak adnának négy-négy hangversenyt. Jó teremhez jó zenét jelszóval ebben az évadban még vonzóbbá kívánják tenni a koncerteket. Régi, jól ismert művekkel készülnek: Beethoven-zongoraversenyekkel, a Muszorgszkij–Ravel-művel, Egy kiállítás képei-vel, Csajkovszkij- és Dvorák-szimfóniákkal. Ami az évfordulókat illeti, megemlékeznek Berliozról, Hugo Wolfról, decemberben Schubertről. Zenei különlegességekkel is megajándékozzák a közönséget: Respighi-, Ravel-darabokkal, Sztravinszkij Tűzmadár szvitjével, Prokofjev-zongoraversennyel. Tervezik Bach Karácsonyi oratóriumának bemutatóját is. A vendégművészek között szerepel majd Magyarországról Ránki Dezső, Jandó Jenő és Bogányi Gergely, a két állandó karmester: Romeo Rîmbu és Acél Ervin mellett pedig Emil Simon, Petre Sbârcea, Florentin Mihăiescu, a hazai szólisták közül Dana Borşan és Florin Croitoru.
A nyitóhangversenyen zsúfolásig megtelt koncertteremben a két névadó műve: Enescu I. Román rapszódiája és Bartók Concertója, valamint Orff Carmina buranája csendült fel Acél Ervin vezényletével. Az I. Román rapszódia Enescu fiatalkori műve, amelyben a szerző még a folklór egyszerű idézésére apellál, s azt zenekari virtuozitással forrasztja szerves egésszé, emeli szimfonikus magasságba. Bartók Concertója ezzel ellentétben kései, rendkívül érett mű, 1943 őszén keletkezett Amerikában. Zaklatottsága és sötétebb árnyalatai egyaránt sugallják a hazájától távol és betegen élő szerző lelkiállapotát, bár ezt a kilátástalanságot olykor meglepően sugárzó optimizmus vagy harci kedv váltja fel.

 www.riport.ro

ACÉL ERVIN KARMESTARI SZOBA A NAGYVÁRADI FILHARMÓNIÁBAN

2008 január 31.-én veszi át Acél Ervin családja, a NAGYVÁRAD DÍSZPOLGÁRA címet, melyet a nagyváradi tanács ítélt oda postmortem a hajdani kiváló karmesternek.

kmmmarika@gmail.com

 Dr. Sarkady Zsolt szenátorjelölt, a Filharmónia igazgatójaként elsősorban a kulturális intézmények támogatási és menedzsment rendszerét szeretné megreformálni. Folytatni szeretné a kisebbségi törvény vitáját, amelyet ki szeretne bővíten a kulturális autonómia fogalmával. Szem előtt tartaná a román kultúra külföldi népszerűsítését. A vidéki kultúrházak felújítására egy országos programot szeretne indítani, de foglalkozna a fiataloknak szánt kedvezményekkel is.   Tovább

Forrás: www.erdon.ro 

KÉPEK  

Videó: http://nava.hu/id/800106/

Sarkady az alprefektusjelölt

Sarkady Zsolt lett az alprefektus

Videó >>>

Leváltották Sarkady Zsolt alprefektust

  Sajtóreggelit tartott ma Kiss Sándor, a Bihar megyei Tanács alelnöke, a Bihar megyei RMDSZ elnöke Szabó Ödön ügyvezető elnök társaságában.

 

Az újságírók tőle értesültek Sarkady Zsolt alprefektus (felvélünk a február 8-i beiktatáskor készült) leváltásáról, ami gyakorlatilag az jelenti, hogy a kormánybiztosi hivatalban megszűnt a magyar nyelvű ügyfélfogdás.  Miután a komány kettőről egyre csökkentette az alprefektusi tisztségek számát, Biarba a volt demokrata-liberális párti Cristian Bitea maradhatott helyettes kormánybiztos.  Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének Operatív Tanácsa a levátással kapcsolatban az alább olvasható közleményt bocsátotta ki:

Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének Operatív Tanácsa továbbra is úgy értékeli, hogy egy olyan sokszínű megyében, ahol a magyar lakosság számaránya meghaladja a 20%-ot, ott a megyei közigazgatás egyik pillérét jelentő prefektúrán (Kormánybiztosi Hivatalban) kell lennie magyar nemzetiségű, a közösséget képviselő szervezet által delegált vezető tisztségviselőnek. Ezt a jogos igényt elégítette ki az év elején a kormányzat Sarkady Zsolt alprefektusi tisztségbe való kinevezésekor. Az elmúlt hónapok bizonyították a döntés helyességét, jogosságát. Sarkady Zsolt alprefektusként jól végezte munkáját, ezért különösen érthetetlen a felmentéséről szóló mostani határozat. Jelen pillanatban Bihar az egyetlen olyan 20% fölötti magyar lakossággal rendelkező megye, amelyben sem prefektusi, sem alprefektusi tisztséget nem tölt be magyar ember. Reméljük, a leváltással nem az elmúlt időszakban a kormányzati, szervezeti munkát, illetve döntéseket bíráló  véleményünket „honorálták”. Továbbra is számítunk arra, hogy választott vezetőink mindent megtesznek a természetes állapotok visszaállításáért, s így újból legyen a Bihar megyei Prefektúrán főtisztviselő rangú magyar személy, prefektusi vagy alprefektusi beosztásban.
Fried Noémi Lujza
 

---

 

Dr. Sarkady Zsolt, az ükunoka, Bihar megye alprefektusaként leplezi le a Csengery-emléktáblát.>>>

Beiktatták hivatalába dr. Sarkady Zsoltot, a Bihar Megyei Kulturális és Hagyományőrző Központ új ügyvezető igazgatóját. Kinevezése a miniszteri rendelet szerint határozatlan időre szól.

2011. 03. 17.

Dr. Sarkady Zsolt jogász a Bihar Megyei Kulturális Igazgatóság éléről került a megyei önkormányzat adminisztratív igazgatóságának ügyvezető igazgatói tisztségébe.

2018. szeptember 28-án, péntek délután tartották a versenyvizsgát az újonnan létesített aligazgatói tisztség betöltésére a Nagyváradi Állami Filharmóniánál. Egy személy pályázott a pozícióra, Sarkady Zsolt jogász. Írásbeli dolgozata három tételből állt, melyek jogi és finanszírozási kérdésekkel voltak kapcsolatosak. A háromfős bíráló bizottság 9-re értékelte a teljesítményét. Sarkady mától, vagyis október 1-től kezdhet el dolgozni a filharmóniánál.

www.gportal.hu/annanoszovetseg

  Gyűjtögetünk mert:

AZ ANYAGI FÜGGETLENSÉG SZABADDÁ TESZ!

Támogassa törekvéseinket adományokkal!

NCK Hírlevél megnyitása >>>

A 2001 és 2012 között működő Varadinum Kuratórium befejezte tevékenységét.

Sajnálom, hogy kiszorultam a Varadinum Kulturális Alapítvány új Kuratóriumából. Csak az vigasztal, hogy egyszer valaki azt mondta, hogy Marikát nem lehet leváltani mert az a funkciója , hogy Kelemen Marika. Maradok aki voltam és hiszek a civil összefogásban. Továbbra is szerkesztem a FESTUM VARADINUM ÜNNEPSÉGSOROZAT honlapot.

VIDEÓ >>>